“Nagyobb orvos, ki távol tartja a betegséget, mint aki csupán gyógyítja azt.” Jobb a megelőzés a gyógyításnál mert megóv minket a betegséggel járó szenvedéstől” Thomas Adams (1612-1653). A népesség egészségi állapotát az utóbbi évtizedekben a nem fertőző krónikus betegségek befolyásolják legnagyobb mértékben, mint például szív-és érrendszeri betegségek (pl. magas vérnyomás, rosszindulatú daganatos megbetegedések, anyagcsere(cukor) betegségek. Az EU országaiban a rosszindulatú daganatos betegedések a második helyet foglalják el a megbetegedési statisztikákban. A rákos megbetegedések közül a leggyakoribb halálozás férfiaknál első helyen a tüdő daganatok állnak, második a prosztata daganatok és a harmadik helyen a vastagbél-végbél daganatok szerepelnek. A nőknél a leggyakoribb a mellrák előfordulása azt követi a vastag és végbél daganatok és harmadik helyen a tüdő daganatok állnak.

Magyarországon a születéskor várható élettartam férfiaknál 68 év, nőknél 76 év, ez lényeges elmarad az Európai Unió többi tagállamaiban várható élettartamtól. Például a csehek 4 évvel, osztrákok 7 évvel, de még a volt szocialista országokban élők közül a románok és a szlovákok is 1 évvel élnek tovább, mint mi magyarok!!

WHO szerint  “a gazdaságilag fejlett országokban kb. két évtizeden belül a rák lesz a vezető halál ok.” Az onkológiai kutatásokon belül is áthelyezték a hangsúlyt a terápiás kutatásokról a prevenciós (megelőzés) irányzatokra, és azok propagálására. „A rák megelőzhető, mert a legtöbb oki tényezője kiküszöbölhető” mondta Doll és Peto. Primer prevenció (elsődleges) feladata a daganatos betegségek megelőzésében a daganatkeltő ágensek azonosítása és a veszélyeztetett rizikócsoportú egyének felismerése.

Melyek a rák kialakulására különösen hajlamosító tényezők?

•  Káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol)
•  Helytelen életmód
•  Helytelen táplálkozás, túlsúly
•  Mozgásszegény életmód
•  Napsugárzás, UV sugárzás

Néhány elgondolkoztató adatot szeretnék ismertetni az alábbiakban. A dohányzás például több mint 20 féle megbetegedés kialakulásában játszik vezető szerepet. Bizonyított tény, hogy napi 1 doboz cigaretta elszívása a férfiaknál tízszeresére, a nőknél ötszörösére emeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát a nem dohányzókéhoz képest. A rendszeres dohányzás 7-8 évvel rövidíti meg a dohányosok átlagos élettartamát.

Mit javaslunk?

• Ne dohányozz, főleg a nem dohányzók társaságában, valamint ha terhes vagy és fiatal korú vagy!
• Minél hamarabb szokj le a dohányzásról!
• Passzív dohányzás is káros!

A szeszes italok rákkeltő hatásukat azon szövetekre fejtik ki az emberi szervezetben amelyekkel a fogyasztás során közvetlen érintkezésbe kerülnek pl. szájüreg, garat,nyelv, nyelőcső, gyomor. Bizonyított tény, hogy az alkoholfogyasztás fokozza más rákkeltő tényezők hatását. Így az alkohol + dohányzás + rossz szájhygénia különösen nagy rizikótényezőként van jelen.  A májat, ahol az alkohol lebontása történik, a mértéktelen alkoholfogyasztás szintén súlyosan érinti, növelve a májrák kialakulásának kockázatát. A megfigyelések szerint az alkoholfogyasztás nőknél az emlőrák előfordulásának gyakoriságát is növeli.

Mit javaslunk?

• Mérsékeljük minimálisra az alkoholfogyasztást, de főleg az égetett szeszek fogyasztását!
• Paradigma váltás kell az alkohol fogyasztási szokásokban!
• Tömény alkohol helyett napi 1 dl vörösbor fogyasztása, a magas flavonoid tartalma miatt viszont jótékony hatású lehet az érrendszerre.

A táplálkozásunkban is sok változtatni való van mivel, kevés rostot tartalmazó élelmiszert és zöldséget-gyümölcsöt eszünk, mi magyarok különösen szeretjük a nehéz zsíros ételeket. Az emberi táplálék különböző összetevőit igen nehéz vizsgálni, viszont az adalékanyagok és tartósítószerek károsító, rákkeltő hatásai ismertek. Például az ” E” betűjelű anyagok egy része rákkeltő anyagokat tartalmaz és nagy mennyiségben káros az egészségünkre. Maga a zsír nem rákkeltő anyag, viszont a sütéshez használt zsír, olaj többszöri használat után már tartalmaz káros anyagokat, égéstermékeket melyek rákkeltőek lehetnek. Kerüljük  a húsok túlsütését!

Mit javaslunk?

• Mérsékeljük a sós, füstölt, nitrittel pácolt húsfélék és az ecetesen pácolt ételek fogyasztását!
• Csökkentsük a napi zsírfogyasztást!
• Fogyasszunk több magas rosttartalmú táplálékot!
• Fogyasszunk legalább 1,5-2 liter folyadékot naponta!
• Együnk mértékkel!
• Ne hízzunk el!
• Fogyasszunk minél több zöldséget és gyümölcsöt, főleg nyersen és párolva!

A kevés testmozgás is sok krónikus betegség előidézője lehet, mint pl. a cukorbetegség szívinfarktus, mozgásszervi betegség. A csekély fizikai aktivitás növeli a vastagbél, végbél daganatok és az emlőrák kockázatát is. A magas zsír- és fehérjetartalmú étrend rákkockázati hatását viszont a fizikai aktivitás nagymértékben semlegesíteni tudja!

Mit javaslunk?

• Naponta legalább 30 percet szánjunk mozgásra! (takarítás, bevásárlás, ablakpucolás nem számít rendszeres testmozgásnak!!)

A rosszindulatú daganatoknak 3%-át teszik ki a bőrből kiinduló daganatok. A melanoma (az anyajegyszerű bőrelváltozás) kialakulásában a napsugárzásnak való kitettség jelenti a legnagyobb kockázatot.

Mit javaslunk?

• Óvjuk a bőrünket a túlzott napsugárzástól, a természetestől és a mesterségestől /szolárium/ egyaránt!
• 10-15 óra között ne napozzunk!
• Használjunk megfelelő faktorszámú és összetételű, naptejet – akár télen is !
• Akinek sok az anyajegye vagy nagyon fehér a bőre használjon minél magasabb faktorszámú naptejet és ne tegye ki anyajegyeit sérülésveszélynek, ne irritálja őket (pl.: durva ruhákkal)!
• Rendszeresen jelenjen meg bőrgyógyászati vizsgálaton..

Ha életmódunkra fokozattan odafigyelünk, sok súlyos betegséget előzhetünk meg és meghosszabbíthatjuk az egészségben eltöltött éveink számát!

Dr. Becka Éva