A rostban gazdag étrend fontossága

Az egészség megőrzésének elengedhetetlen feltétele a minőségi táplálkozás. A helytelen táplálkozás és életmód következtében egyre több a civilizációs megbetegedésA legfontosabb tápanyagok a fehérjék, a zsírok, szénhidrátok, élelmi rostok. Száz évvel ezelőtt a táplálékaink még természetes formában tartalmazták a szükséges rost mennyiséget. A kenyér hántolatlan gabonából, teljes kiőrlésű lisztből készült, amely tartalmazta a korpát és a rostot is.

Babféléket és zöldségeket is sokkal többet fogyasztottak régen, mint napjainkban. Ebből adódóan szinte alig fordultak elő szív- és keringési rendszer problémák, vastagbélgyulladások, túlsúly, daganatos megbetegedések, hasmenés, székrekedés.

A székrekedés a vastagbél átmeneti alkalmazkodása a rosthiányos táplálkozásra. Tehát a szervezetünk jelez a számunkra, csak nem figyelünk oda ezekre a jelzésekre. Egyszerűbbnek és gyorsabbnak tűnik a reklámok által belénk sulykolt hashajtót megvenni a patikában, mint tudatosan táplálkozni. De csak tűnik, mert, ha valaki huzamosabb ideig hashajtót szed, többet árt az emésztőrendszerének, mint használ. A feldolgozott élelmiszerek, a konzervek, a gyors ételek nem tartalmaznak megfelelő mennyiségű és minőségű rostot. A rostban gazdag étrenddel a táplálkozásunk által segíthetünk a magas vércukorszint és a magas koleszterinszint problémákon is. A rostok nagyon jó hatással vannak a bél perisztaltikus mozgására, csökkentik a bevitt táplálékok tranzit idejét a bélcsatornában. Serkentik az emésztést, a rágást, a gyomorsav kiválasztását, a nyáltermelődést. Naponta 25- 30 g növényi rostot kellene fogyasztanunk.

A rostokat a fogyókúrában is segítségül tudjuk hívni, hiszen rendkívül nagy a vízmegkötő képességük, ami által telítettségérzetet biztosítanak számunkra, tehát étvágycsökkentő is egyben. Persze ehhez elengedhetetlen a napi 2,5-3 liter folyadék elfogyasztása, mert ellenkező esetben akár problémát is okozhatunk magunknak. Ugyanis, ha elfogyasztunk napi 30 g rostot, de nem isszuk meg hozzá a megfelelő mennyiségű vizet, akár székrekedéshez is vezethet, hiszen akkor a rostok a nedvességet a bélfalból vonják el. A rostok különböző formában elérhetőek a számunkra. Lehetnek növényi és állati eredetű, illetve vízben oldódó és vízben nem oldódó. Élettani szempontból is eltérő hatásúak. A vízben oldódó rostok (zöldségfélék, gyümölcsök, babfélék) csökkentik a koleszterinszintet és a vércukorszintet. A vízben nem oldhatók (hüvelyesek, gabonafélék, olajos magvak) enyhítik a székrekedéses panaszokat, megnövelve a széklet mennyiségét, és csökkentve az étel bélben való tartózkodásának idejét. A zab értékes forrása mind a vízben nem oldódó, mind az oldódó rostoknak, így segíti elő az egészséges bélműködést. Általa a rostok megkötik az epesavat, a koleszterint, ezáltal romlik a zsírok és a koleszterin felszívódása.

Vízben nem oldódó rostot tartalmaz: hüvelyesek, őrölt lenmag, búzakorpa, zabkorpa, zabpehely, rozs, búzacsíra, szezámmag, árpapehely, teljes kiőrlésű kenyér, paradicsom, vöröshagyma, káposztafélék, paprika, szőlő, szilva, körte, málna, ribizli, stb.

Vízben oldódó rostot tartalmaz: banán, burgonya, sárgarépa, tökfélék, cékla, spenót, alma, stb.

Géringer Ági
Életmód tanácsadó wellness trainer

Kíváncsi vagyok a véleményedre!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.