Sokszor gondolkodom azon, hogy az emberek mit tartanak igazán fontosnak az életükben. Persze mindenki mást, de azért van 3 olyan, ami alap fontosságú. Egy barátomtól megtanultam, hogy az “egészség-idő-pénz” rejtelmes háromszöge milyen fontos szerepet játszik az életünkben. Általuk sokan nem harmóniát teremtenek az életükben, hanem hagyják, hogy az életük elszaladjon mellettük, belefáradva és beletörődve a hétköznapok szürkeségébe. Az egészség a legdrágább kincsünk, amit az édesanyánktól kaptunk a születésünk pillanatától kezdve. Kár, hogy nem úgy tekintünk rá, mint egy életre szóló befektetésre, amin az életünk múlik. Mert, hogy az múlik!

Az egészség miután van, természetesnek állapotnak vesszük, és kevesen vagyunk hajlandóak vele foglalkozni. Foglalkozás alatt a már sokat emlegetett megelőzést/prevenciót értem, ami odafigyelést, törődést igényel(ne) részükről. Egy beteg embernek már nem kell elmagyarázni, hogy miért kell életmódot váltania és ezt vagy azt megtennie -vagy nem tennie-, hogy újra egészséges legyen, vagy legalábbis esélyt adjon a szervezetének, hogy visszakaphassa amit elveszített.

A cikk címét “Az egészség értéke, a betegség ára” a hétköznapok ihlették, hiszen a munkám kapcsán is gyakran látom, hogy az emberek néha súlyos árat fizetnek azért, mert nem értékelték eléggé az egészségüket! Amikor azt hallom, hogy drága az egészséges étel, a zöldség, a gyümölcs, a táplálék kiegészítők, drága sportolni, drága és nincs időnk regenerálódni,  pihenni, stb….elgondolkodom.

Pár évvel ezelőtt olvastam egy újságban egy írást, aminek az volt a címe, hogy “Autónak lenni jobb ??” A lényege az volt, hogy ha van egy autónk, akkor azt visszük rendszeresen szervizbe, ellenőrzésre, különösen ha új, mert akkor “kötelező” szervizre kell vinnünk. Ez azt jelenti, hogy átvizsgálják, olajat cserélnek benne és mindent leellenőriznek, hogy tovább tudjon működni, hogy biztonságos, üzemképes legyen.

Az emberi szervezet sokszor csak akkor jelzi, hogy valami baj van, amikor a működésének 70 %-át már elvesztette, tehát 30 %-os teljesítmény fokon működik. Egy autó, ha csak 30 %-osan biztosítjuk a működési feltételeit, leáll vagy el sem indul. Ezen érdemes elgondolkodunk.

Miért pont a szervezetünkkel bánunk ilyen mostohán? A szűrővizsgálatokra miért csak a behívott emberek egy része megy el? A többiek tudják biztosan, hogy ők egészségesek? Ha tudnád, hogy 1 éven belül komoly betegséged lesz, mit tennél meg érte, hogy ne legyen? Gondolom mindent! Ki és mi akadályoz meg abban, hogy már ma odafigyelj magadra és törődj az egészségeddel?

Hogy miért most írtam meg ezeket a gondolatokat? Szomorú oka van. Az elmúlt egy évben 3 fiatal anyuka (negyven év alatti) hunyt el daganatos betegségben a környezetünkben, két-két kisgyermeket hagyva maguk után. Akiket hátra hagyott, nekik már sosem lesz teljes, sosem lesz egész a családjuk. Férjek vesztették el szerető feleségeiket, kisgyermek vesztették el  imádott édesanyjukat, és csak bízhatunk benne, hogy az apa és a nagyszülők biztosítani tudják számukra mindazt a törődést, amit pótolhatatlan “anyai gondoskodás”-nak hívunk….