Nevetésterápia. Mielőtt elkezdik olvasni cikkemet, kérem, gondolkodjanak el azon, mikor nevettek utoljára egy igazán jót!

Ma? Tegnap? Múlt héten? Múlt hónapban? Vagy akár több éve?

Sajnos ha ezt a jó szokást nem gyakoroljuk, ugyanúgy le tudunk róla szokni, mint a napi futásról… pedig a kettő dolog nem áll távol egymástól. Ha nem nevetünk nap mint nap legalább 20 percet, akkor tudatosan kell hozzászoktatnunk magukat. Ilyenkor jogosan felvetődik bennünk a kérdés: “Miért is? Miért olyan fontos számunkra az, hogy kacagjunk? Csak idétlennek tűnünk tőle, komolytalannak.”- háborog mindig odaadóan ápolgatott egonk.

A nevetés kiváló kiegészítő terápia a betegség kezelésében, és hatékonyabb eredményt lehet elérni vele. Gondoljunk csak bele, hogy eltelnek napok, hogy egyáltalán nem is nevetünk. Eltelnek így hetek, hónapok, és lassan el is felejtjük, milyen igazán szívből, feloldva, gyerekként kacagni. Sajnos társadalmunk, neveltetésünk, jót akaró szüleink, környezetünk évről évre építette ránk a hagymarétegeket, és mire felnőttünk, igazi kifejlett hagymácskák lettünk. Mégis legbelül sírdogál gyermeki énünk, mert a rétegek között ott vannak beépülve az elnyomott indulatok, a múlt terhe, kicsi önbecsülésünk, szeretethiányunk és még folytathatnám. A nevetés egyfajta felszabadítás, megtisztulás a léleknek, feloldódnak rég elrejtett fájdalmaink; ezért is gyakori, hogy több perces folyamatos nevetés elindíthat zokogást, ami ennek a koszos, rozsdás csatornának a tisztulását jelzi. Éljük meg érzelmeinket!

A nevetésnek számos egészségre gyakorolt, pozitív, bizonyított hatása van:
– javítja a vérkeringést
– ránctalanító, szépítő, fiatalítja az arcbőrt
– növeli a koncentrációs készséget
– izomlazító
– stresszoldó
– javítja a vérkeringést
– erősíti az immunrendszert
– rendkívül hatásos fájdalomcsillapító
– önbizalomnövelő
– tisztítja a légutakat és teljesen kicseréli a levegőt a tüdőben, ezáltal több oxigénhez juttatva a sejteket
– rákmegelőző hatású
– megmasszírozza a belső szerveket
– közérzet javító
– növeli az egymás iránti feltétel nélküli elfogadás érzését
– csoportban végezve, növeli a felek közti belső szeretetet egymás iránt.

A nevetés komoly dolog. Nem azért használunk nevetésterápiát, mert jókedvünk van; hanem azért mert SZÜKSÉG van rá.

Ma már egy külön tudományág foglalkozik a nevetés vizsgálatával, amit gelotológiának hívnak. Számos kutatóorvost, tudóst megihletett és nyűgözött le a hahota csodálatos hatásai a szervezetre:
– Patch Adams, aki saját korházában alkalmazza a humort és jókedvet kiegészítő terápiaként. Azt tapasztalja, hogy sokkal jobban gyógyulnak betegei ettől a módszertől.
– Norman Cousins amerikai író-újságíró, békeaktivista. A nevetés erejével és hatalmas c-vitamin bevitellel győzött le egy ma gyógyíthatatlannak vélt betegséget. Erről “Egy betegség anatómiája” című könyvében lehet olvasni.
– Robert Provine baltimore-i idegkutató írt egy könyvet a Nevetés tudományos vizsgálata címmel.
– Dr. Madan Kataria, aki talán a legaktívabb változást tudta elérni világszerte emberek körében azáltal, hogy jógaoktató feleségével kifejlesztettek egy mindenki számára hozzáférhető és csoportban csinálható Hahota-jóga gyakorlatsort. A vicces feladatok között légzésgyakorlatokat iktatott be, ami fokozza a szervezet még több oxigénhez jutását. Tapsolással aktiváljuk a kezünkben lévő akupunktúrás pontokat, ezáltal aktiválva a szervezet öngyógyító mechanizmusát is. Kutatásában az hozott áttörő sikert, hogy felfigyelt arra az aprónak tűnő de nagyon fontos dologra, hogy a szervezet nem képes megkülönböztetni az igazi, szívből jövő nevetést a tettetett nevetéstől. Emellett az a tény sem elhanyagolható, hogy az emberek közötti szemkontaktus és a nevetés gerjeszti a hahotát; így a tettetett nevetés átalakult igazi kacagássá. Tudatosítja az emberekben: ahogy érzelmeink kihatnak testtartásunkra, testünkre; úgy testünk tartásával, mozdulataival is hatással lehetünk érzelmeinkre. Madan Kataria a világbékét is szolgálja azáltal, hogy minden egyes emberben teremtett harmónia és pozitív gondolatok bekerülve az univerzumba, a közös energiatérbe pozitívan csapódik le a világban. (Ahogy a sok negatív gondolat háborúkban nyilatkozik meg.)

Kik vagyunk mi?
ÁPOLÓ
CÉGIGAZGATÓ
HAJLÉKTALAN
TUDÓSPROFESSZOR
HUMORISTA
APA ANYA
GYEREK
TANULÓ
KEDVES
NAGY TEKINTÉLYŰ
GYÖNYÖRŰ STÍLUSOS
MODELL
OKOS
BARÁT
BARÁTNŐ

Az alapján válaszolunk erre a kérdésre, hogy tulajdonképpen a társadalomban elfoglalt helyünkre gondolunk, de nem tudatosan. Az befolyásolja saját magunkról alkotott elképzelésünket, hogy mások SZERINTÜNK és visszajelzések alapján mit gondolnak rólunk vagy mik vagyunk mi nekik. Mennyire támaszkodhatunk mi ezekre a véleményekre, amikor tulajdonképpen minden ember (mi is) a saját szűrőjén keresztül látja a világot, tulajdonképpen mindenki a saját maga által elképzelt kis világában él és aszerint cselekszik és alkot véleményt. Mindeközben minden embert saját maga érdekli a legjobban, tulajdonképpen abból amit lát más emberekből, a negyedét veszi észre igazán és abból is csak amennyit látni vagy érzékelni szeretne.

KIK VAGYUNK MI MAGUNKNAK?
(Kommentárokban kérem kedves olvasóktól a válaszokat.)

“Két nevetés után a világot, a problémáimat is másképp látom. Három nevetés után meg is tudom oldani.”  /Koós János/