Sokszor halljuk különböző vizsgálatokkal kapcsolatban azt az elnevezést, “kontroll csoport”. Ez azt jelenti, hogy egy csoport, akik egy bizonyos vizsgált kezelést nem kapnak meg, magyarul, vagy nem részesülnek a vizsgált csoport által kapott kezelésekben, vagy egy adott feltétel nem igaz rájuk.  Összehasonlíthatják például egy gyógyszert szedő csoport és a gyógyszer helyett hatóanyag nélküli szert, placebót szedő kontrollcsoport állapotának változását is, és sok minden mást is. Nos, az elmúlt egy hónapban, én voltam a saját magam kontroll csoportja 😀  Ez persze viccesen hangzik, de  mindjárt elmagyarázom.

Az elmúlt 1 hónapban kicsit lazítva az eddigi  életmódomon, megtapasztalhattam, milyen lenne így a közérzetem, és a vitalitásom. Brrrrrrrrr! Higgyétek el, egyáltalán nem jóóóóó! 😦 Miért osztom ezt meg veletek? Azért, hogy tudjátok, igenis érdemes minden erőfeszítést megtenni azért, hogy a lehető legjobban érezzük magunkat a bőrünkben, a legjobb legyen a közérzetünk. Ne azt nézzük, hogy mit, miért nem tudunk megtenni,  hanem inkább azt, hogyan tudjuk megtenni! Panaszkodás és kifogás keresés helyett az előnyökre fókuszáljunk. Ráadásul, ez alatt az egy hónap alatt minden értékem változott, és persze nem jó irányba. Rosszabb lett a BMI,  a testzsír százalék, a vázizomzat értéke, egyszóval majdnem minden, de csak azért mert a zsigeri zsír, ennyi idő alatt még nem tud rosszabb lenni!

Nálam a “lazítás” oka prózai volt. Napokig tartó -költözés előtti- csomagolás, majd 1-1 hét eltolódással költözés 2 lépcsőben (ketten kétfelé), majd maga a költözés. Aki már valaha költözött, tudja miről beszélek. Pár nap múlva a házátadás-átvétel (egyedül!), és persze közben zajlik a nagybetűs élet is. Később, a dobozok reményteljes nézegetése, hátha maguktól kipakolódnak, de neeeeem, úgy látom meg fognak várni 😀

Egy hónap alatt kétszer szobabicikliztem, mert fejben, testben és lélekben ennyire futotta. Az első két hét alatt még vitt a lendület, a “csinálni kell” érzése, még egy ici-pici lelkiismeret furdalásom sem volt, hogy nem mozogtam, csak tettem amit kellett. A harmadik héten már nagyon hiányzott a megszokott mozgás, és a felborult táplálkozásom is éreztette hatását, de egyszerűen nem volt szabad figyelemegységem magamra.

Tudod miért engedhettem meg ezt a luxust? Mert tudtam, hogy amint az életem visszatér a normál kerékvágásba, akkor ismét beillesztem a hétköznapokba, és a hétvégékbe is mindazt, amitől igazán jól érzem magam. Egyszerűen azért, mert számomra már szokássá vált az egészséges életmód. Se több, se kevesebb! Ráadásul, hogy már van egy egészséges és jól kialakított  életmódom, a testem emlékszik rá, és ne nevess ki, de hálás is érte! Hogy megéri-e? De még menyire! Szerintem csak így érdemes! A testünk mindenre emlékszik. Arra is ha rosszul bánunk vele, és arra is, ha jól bánunk vele. Bánj inkább jól vele, mert a tested az egyetlen hely, ahol élhetsz 🙂

Géringer Ági
Életmódtanácsadó Wellness Trainer